|
Kviddics
 A varázslók sportjáról...
A kviddics pályáról:
A pályát fű borítja, egy kicsit hasonlít a focipályára, csak ez ovális alakú. Körülöttük hatalmas méretű és vastagságú kilátók találhatók (kockás díszítésű ruhaanyaggal vonták körbe őket), amiken a nézők figyelemmel kísérhetik a meccs menetét, és szurkolhat is a csapatuknak. Az ülőhelyekhez egy falépcső segítségével lehet eljutni, a nézők pedig fapadokon ülnek. A pálya két szélén találhatóak a karikák, amikbe a kvaff nevezetű labdát kell bedobni (1 bedobás 10 pontot ér).
Labdák:
Kvaff: A kvaffot már a kezdet kezdetén bőrből készítették. A négy kviddicslabda közül ez az egyetlen,amit eredetileg nem bűvöltek meg. Egyszerű varrott bőrlabda volt; gyakran füllel is ellátták az egykezes dobás megkönnyítése céljából, eggyes régi kvaffokon pedig lyukak találhatók az ujjak számára. A markolássegítő bűbájok 1875-ös felfedezése azonban feleslegessé tette a fület és lyukakat, mivel a bűbájozott bőr azok nélkül is biztos fogást nyújt a hajtónak.
A modern kvaff 30cm átmérőjű, felülete varratmentes. Skarlátpirosra először 1711 telén, egy szakadó esőben lejátszott mérkőzés után színezték. Az esőben ugyanis szinte képtelenség volt megtalálni a labdát, valahányszor az a sáros talajra hullott. A hajtókat az is egyre jobban bosszantotta, hogy minden egyes elrontott átadád után le kellett szállniuk a földre a kvaffért. Nem sokkal a labda színének megváltoztatása után Daisy Pennifold boszorkány azzal az ötlettel állt elő, hogy célzott bűbájt alkalmazva befolyásolják a kvaff zuhanási sebessébét-azaz érjék el, hogy az elejtett labda olyan lassan ereszkedjen a talaj felé, mintha vízba süllyedne-,lehetővé téve, hogy a hajtók még a levegőben elkapják. A kviddicsben ma is a "Pennidolf-kvaff"-ot használjuk
Gurkó: Ebből két darab van a pályán. Olyan barnás színű és bőrből készült labda, ami nagyobb a kvaffnál. A labda "feladata", hogy lelökje a játékosokat a seprűjükről. Rendkívül mozgékony.
Cikesz: Arany színű, diónagyságú kis labda (elődjéhez, a golden snidgethez hasonlóan), szárnyai is vannak, ezzel lehetővé téve, hogy minél gyorsabb és fürgébb legyen. Arra bűvölik, hogy minél tovább igyekezzen megőrizni szabadságát. Mesélik, hogy egy 1884-es bodmin-lápi mérkőzésen hat hónap alatt sem sikerült elkapni az aranycikeszt. A fogók kritikán aluli szereplését megelégelve végül mindkét csapat feladta a meccset. A környéket ismerő cornwalli varázslók mind a mai bizonygatják, hogy a cikesz elvadultan él a lápvidéken.
Játékosok:
1 őrző: a karikák között repül és megakadályozza, hogy a másik csapat bedobja a kvaffot a karikákba.
3 hajtó: ők próbálják meg bedobni a kvaffot a karikákba
2 terelő: az ő feladatuk, hogy távoltartsák a gurkókat csapattársaiktól, és az ellenség felé tereljék őket.
1 fogó: ő kulcsfontosságú szerepet játszik a meccs során, hiszen neki kell elkapnia az aranycikeszt. A meccsnek csak akkor van vége, ha a cikeszt az egyik fogó elkapta. 120 pontot ér.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
